Art Of Century 

A naiv m?vészet el?szr a 19. század végén vált népszer?vé. A hivatalos képzésben nem részesült képz?m?vészek spontán és egyszer? alkotásai mindaddig alig keltették fel a hivatásos alkotók és kritikusok érdekl?dését. A primitív m?vészet hatását mutató naiv festményeket határozatlan vonalvezetés, ugyanakkor életteliség és vidám színek, valamint éles krvonalú, egyszer? formák használata jellemzi. A naiv m?vészet jeles képvisel?i kzé tartozik tbbek kztt Henri Rousseau, Séraphine de Senlis, André Bauchant és Camille Bombois. E m?vészi irányzatnak világszerte olyan elktelezett hívei akadnak, mint Joan Miró, Guido Vedovato, Niko Pirosmani és Ivan Generalic.

A reneszánsz Itáliából indult el a 14. század végén, s a 16. század második felére egész Európában elterjedt. Számtalan m?vész kezdett kísérletezni a festészet, a szobrászat és az építészet terén. E m?vészi korszak az eszményi és a tényleges, a szent és a profán egyidej? ábrázolásával olyan vonatkoztatási keretet jellt ki, amely a kvetkez? négy évszázadban meghatározta Európa m?vészetét.

Az 1880-as és 1890-es években Európa nyugati felén született díszít?m?vészeti és építészeti irányzat az ipari forradalmat kvet?en kialakult m?vészi-esztétikai kiüresedésre adott válaszként jelent meg. Az új m?vészet els?sorban a díszít?m?vészet reneszánszát indította el. A mozgalom célja egyfajta új természetesztétika megteremtése volt, a természetben el?forduló tárgyakat, él?lényeket kezdte alaposan megfigyelni. Az új irányzatot olyan jeles m?vészek képviselték, mint William Morris, Gustav Klimt, Koloman Moser, Antoni Gaudí vagy Jan Toorop, akik újszer? formákat és technikai megoldásokat alkalmaztak. A stílus azóta is számos m?vészt ihletett meg, folytatása, az art deco a második világháborút kvet?en terjedt el

A szimbolizmus az 1880-as évekt?l kezdve bontakozott ki Franciaországban, és a 20. század elejéig Európa-szerte virágzott. A szimbolistákat leny?gzték az ?si mítoszok, megpróbáltak kiszabadulni a tudomány által az emberiségre ráer?szakolt racionális gondolkodás alól. A látható és kézzelfogható világot igyekeztek a szellemi létbe helyezni, hogy eljussanak a tiszta ideák mennyei honába, túlszárnyalva a tudat korlátait. A mozgalom legjelent?sebb képvisel?i a francia Gustave Moreau és Odilon Redon, a belga Fernand Khnopff és Félicien Rops, az angol Edward Burne-Jones és Dante Gabriel Rossetti, valamint a holland Jan Toorop.